Vészhelyzeti készültségi terv

Amikor jó 10 éve a minősítésekkel kezdtünk foglalkozni még megmosolyogtuk a minősítések bugyrában megbújó „Vészhelyzet készültségi terv” nevű kreditet, mert annyira abszurdnak és távolinak tűnt, hogy erre szükség lehet.

Az utóbbi évek történései, úgy mint:

  • a Covid világjárvány,
  • a háborús fenyegetettség,
  • az egyre komolyabb kibertámadások
  • a reális esély az energiaellátás zavaraira,
  • a sűrűsödő természeti katasztrófák, és
  • a viharos világpolitikai átrendeződés

valamint a mindenkiben növekvő bizonytalanság érzése azonban egyértelművé teszik, hogy érdemes minél felkészültebben várni (dehogy várni!) azt amire ugyan teljesen nem tudunk és nem is akarunk felkészülni, de minimális lépéseket nagyon is megtehetünk.

Készültség otthon

Ez az amiről már hallhattunk a hírekben is, az Európai Unió 2025-ben felkérte polgárait, hogy 72 órás túlélőcsomagot állítsanak össze, az ajánlott túlélőcsomagnak tartalmaznia kell elegendő ivóvizet, nem romlandó élelmiszereket, gyógyszereket, egészségügyi eszközöket, fontos személyazonosító okmányok másolatait, hordozható rádiót, zseblámpát, tartalék elemeket, töltőket, készpénzt, meleg ruházatot, alapvető szerszámokat. Belinkelünk egy angolul is elérhető kifejezetten informatív „Self-preparedness” kiadványt, melyet a Norvég Polgári Védelmi Igazgatóság állított össze.

Készültség a vállalatoknál és intézményeknél

Nyilván a mesterséges intelligencia segítségével össze lehet már állítani gyönyörű tanulmányokat, mi viszont mindenkit arra biztatunk, hogy egy valódi szakértőt is vonjon be a veszélyhelyzet készültségi terv készítésébe. A készülő dokumentum csak a végeredmény, ami igazán fontos az az adott épület és az abban dolgozó szervezet működése és a bevonandó hatóságok működésének (gyakorlati!) ismerete, ezek ismeretében a lehetséges helyzetek és folyamatok feltérképezése, megoldási forgatókönyvek összeállítása.

Milyen a jó veszélyhelyzeti készültségi terv?

A veszélyhelyzeti készültség nem egyetlen típusú kockázatra készül. A tűzesemények, műszaki meghibásodások, kibertámadások, járványügyi helyzetek vagy akár társadalmi feszültségek eltérő reakciókat igényelnek, mégis közös bennük, hogy felkészületlenül minden esetben emberéletet, működést és értéket veszélyeztetnek.

  1. Kockázatalapú
    Nem minden veszélyre egyforma részletességgel készül, hanem a várható valószínűség és hatás alapján priorizálja az egyes eseményeket – legyen szó tűzeseményről, áramszünetről, informatikai leállásról vagy akár egy egyszerűnek tűnő, mégis súlyos következményekkel járó méhcsípésről.
  2. Egyedi
    Fontos, hogy az épület és az érintettek alapos ismeretével készüljön el a terv és ez alapján legyen meghatározva a védőfelszereltségek és az óvintézkedések szükséges mértéke, mennyisége, minősége.
  3. Egyszerű és érthető
    „Ha ez történik → ezt csináld” logika mentén stressz helyzetben is alkalmazható, könnyen átlátható. Ennek támogatására folyamatábrákat és piktogramokat használ.
  4. Egyértelmű felelősségek
    Mindenki számára egyértelművé teszi, hogy ki és mi alapján dönt, kommunikál, hívja a hatóságokat, alkalmazza az előre bekészített felszereltséget stb. Itt különösen fontos a tűzvédelem, katasztrófavédelem és biztonságtechnika összehangolt ismerete.
  5. Kommunikációs tervet is tartalmaz
    – belső riasztás módja (hangosbemondó, app, SMS)
    – külső kommunikáció (pl. vásárlók, lakók)
    – hatóságok értesítése
    – utókommunikáció („mikor jöhetnek vissza?”)
  6. Tesztelt és karbantartott
    Leköveti a felelősök változását, a működésbeli vagy hatósági, szabályozási változásokat, a tanulságokat beépíti, és nem utolsó sorban rendszeresen be is van gyakorolva.

Együttműködő szakmai partnereink

a munkavédelem, a katasztrófavédelem, a tűzvédelem és a biztonságtechnika területén képzett és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértők, akik az emberi élet, a tulajdonosi és közösségi értékek, valamint környezetünk megóvását tartják legfontosabb küldetésüknek.

ESG vonatkozás

A vészhelyzeti készültség, mint konkrét terv ugyan nem önálló kérdésként jelenik meg a magyar ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) által szabályozott ESG kérdőívben, de a kockázatkezelés és üzletmenet-folytonosság keretrendszere (risk management system) részeként be kell bemutatni minden olyan esetben amikor releváns. Épületminősítésekkel való kapcsolódás

Épületminősítésekkel való kapcsolódás

A WELL Building Standard v2 minősítésnél ez egy kötelező követelmény, vagyis enélkül nem is szerezhet minősítést az épület. A WELL Health and Safety rating, DGNB, BREEAM, LEED minősítéseknél választható kreditként jelenik meg az „Emeregency Preparedness”. Ezek a minősítések ösztönzik a terv elkészülését, de tapasztalatunk szerint a pontszerzés mellett olyan esetben is érdemes ezzel foglalkozni, ahol nemcsak egy compliance jellegű megfelelést szeretnénk igazolni, hanem valóban felkészültebben várni a lehetséges rossz forgatókönyvek bekövetkezését.

Ez az előrelátás

a kiszolgáltatottság érzését is csökkenti, és bérlők esetén közvetlen versenyelőnyt is jelenthet a megléte, employer branding szempontból is kívánatos, ha a munkáltató ilyen módon is vigyáz a csapatára. Nem minden kockázat előre látható, de az alkalmazkodás, a reziliencia és a közösségek ereje képessé tehet bennünket arra, hogy bizonytalan helyzetekben is cselekvőképesek maradjunk.

Lépjen velünk kapcsolatba!