A BREEAM, LEED és WELL minősítések mellett kevés szó esik a DGNB minősítésről, pedig a Német Környezettudatos Építés Egyesülete által megálmodott minősítés idén lett nagykorú (2007-ben alapították), és 2020 óta létezik nemzetközi változata. Ennek megörülve már 2021-ben megszereztem a DGNB Consultant jogosultságot, az alábbi bejegyzés írásakor pedig projekt tapasztalataimat felhasználva érvelek a minősítés mellett.
Spoiler: a DGNB sok tekintetben józanabb és alaposabb, mint az elterjedtebb versenytársai!
DGNB In-Use minősítés
Kicsit részletesebben: miért gondolom, hogy népszerűsíteni kell a DGNB és azon belül is különösképp az In-Use minősítést?
- A meglévő épületállomány fejlesztését ösztönzi! Ha igazat adunk annak az állításnak, hogy nincs szükség több új épületre, akkor ez egy elég komoly érv amellett, hogy szétnézzünk a meglévő épületeket értékelő rendszerek között. Én személy szerint, ismerve azt a tényt, hogy a hazai épületállomány +10%-a üresen áll azt gondolom, hogy csak valamilyen hiányzó funkció (pl szociális szempontból szükséges épületek) indokolhatja úgy igazán az új építést. A meglévő épületek állapotának javításához kapcsolódóan viszont rengeteg tennivaló van!
- A DGNB In-Use a fenntarthatóság három pillérét integráltan kezeli rendkívül holisztikus értékelést biztosítva ezáltal:
Környezeti minőség – energiahatékonyság, anyaghasználat, vízgazdálkodás, kibocsátások
Gazdasági minőség – működési költségek, üzemeltetési hatékonyság, értékmegőrzés.
Társadalmi (szociális) minőség – komfort, egészség, biztonság, hozzáférhetőség, használói elégedettség.
kép forrása: https://www.dgnb.de/en/certification/buildings/buildings-in-use
- A DGNB In-Use a fenntarthatóság három pillérét integráltan kezeli rendkívül holisztikus értékelést biztosítva ezáltal:
- A DGNB minősítés kiegyensúlyozott, nincsenek benne minimum követelmények, vagyis egy-egy (olykor banális) témán nem csúszhat el a teljes minősítés. Ezenfelül az értékelési metódus úgy van kialakítva, hogy a tulajdonos/üzemeltető a kezdeti adatgyűjtést követően azon információk birtokába kerüljön, amikre támaszkodva megalapozott döntéseket hozhat az épület fejlesztésére, további üzemeltetésére vonatkozóan. Erre egy példa: megismerve, hogy az épület mennyi energiát fogyaszt (és ezeket milyen bontásban!), milyenek a komfort paraméterek, az épülethasználóknak milyen visszajelzései vannak és részletesen rálátva a működési költségekre már nem sötétben fog tapogatózni.
- A DGNB minősítés kiegyensúlyozott, nincsenek benne minimum követelmények, vagyis egy-egy (olykor banális) témán nem csúszhat el a teljes minősítés. Ezenfelül az értékelési metódus úgy van kialakítva, hogy a tulajdonos/üzemeltető a kezdeti adatgyűjtést követően azon információk birtokába kerüljön, amikre támaszkodva megalapozott döntéseket hozhat az épület fejlesztésére, további üzemeltetésére vonatkozóan. Erre egy példa: megismerve, hogy az épület mennyi energiát fogyaszt (és ezeket milyen bontásban!), milyenek a komfort paraméterek, az épülethasználóknak milyen visszajelzései vannak és részletesen rálátva a működési költségekre már nem sötétben fog tapogatózni.
- A DGNB nemcsak az addig nyújtott teljesítményt, hanem a bizonyítható elköteleződést, a SMART célok megvalósítását is díjazza különös figyelmet szentelve az alátámasztásnak. A SMART célok specifikusak (Specific), mérhetőek (Measurable), elérhetőek (Achievable), relevánsak (Relevant), és időhöz kötöttek (Time-related) – ezen szavak kezdőbetűiből áll össze, hogy “SMART”.
- 2025 év végéig véglegesítik azokat a javaslatokat, amiket egy nyílt konzultáció előzött meg az év első felében. Ami már biztos, hogy az új verzióban még nagyobb hangsúly kerül a karboncsökkentésre és a biodiverzitás ösztönzésére valamint az esővíz hasznosítási megoldásokra. Mindezek a változások azt is célozzák, hogy a minősítés még inkább összhangba kerüljön az EU Taxonómia követelményeivel és segítse a megfelelést CSRD-nak (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), az SFDR-nak (Fenntartható Finanszírozási Közzétételi Rendelet), a GRESB-nek (Globális Ingatlan Fenntarthatósági Benchmarknak, az EPBD-nek (Épületek Energiahatékonyságáról szóló EU Irányelv, a CRREM-nek (Épületekre vonatkozó karbonkockázati tanulmánynak), valamint az ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) és az ISO 50001 (energiagazdálkodási rendszer) szabványoknak.
Az igazi változás azzal kezdődjön azzal, ahogyan a már meglévő épületeinkről gondoskodunk.
Itt az ideje, hogy a DGNB In-Use minősítés megkapja azt a figyelmet, amit megérdemel.
- 2025 év végéig véglegesítik azokat a javaslatokat, amiket egy nyílt konzultáció előzött meg az év első felében. Ami már biztos, hogy az új verzióban még nagyobb hangsúly kerül a karboncsökkentésre és a biodiverzitás ösztönzésére valamint az esővíz hasznosítási megoldásokra. Mindezek a változások azt is célozzák, hogy a minősítés még inkább összhangba kerüljön az EU Taxonómia követelményeivel és segítse a megfelelést CSRD-nak (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), az SFDR-nak (Fenntartható Finanszírozási Közzétételi Rendelet), a GRESB-nek (Globális Ingatlan Fenntarthatósági Benchmarknak, az EPBD-nek (Épületek Energiahatékonyságáról szóló EU Irányelv, a CRREM-nek (Épületekre vonatkozó karbonkockázati tanulmánynak), valamint az ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) és az ISO 50001 (energiagazdálkodási rendszer) szabványoknak.