A teljeskörű EU Taxonómia tanácsadás egy többlépcsős folyamat, amely segíti a vállalatokat abban, hogy megállapítsák, mennyiben és hogyan felelnek meg a taxonómiai követelményeknek.
1. Alkalmassági szűrés (Eligibility vizsgálat)
- Feltérképezés: az adott vállalat tevékenységei közül melyek tartoznak az EU Taxonómia hatálya alá (gazdasági tevékenységek listája a rendelet és delegált aktusok szerint).
- Dokumentálás: tevékenység-tevékenység bontásban „eligible” / „non-eligible” jelölés.
- Output: eligible mapping táblázat.
2. Megfelelőség ellenőrzése (Alignment vizsgálat)
Csak az alkalmassági szűrésen már átesett tevékenységekre:
- Substantial contribution→ vizsgálat, hogy a tevékenység jelentősen hozzájárul-e valamelyik környezeti célhoz (pl. energiahatékonyság épületeknél, megújuló energia), teljesíti-e az ehhez a célhoz rendelt műszaki követelményeket, TSC-ket (technical screening criteria)
- DNSH (Do No Significant Harm) → biztosítani kell, hogy más környezeti célokat ne sértsen (pl. építkezésnél ne károsítson biodiverzitást).
- Minimumgaranciák → emberi jogi, munkaügyi, etikai alapelvek betartásának vizsgálata
- Output: megfelelőségi táblázat + bizonyító dokumentumok listája.
3. Adatgyűjtés és bizonyítékok rendszerezése
- Műszaki dokumentáció (pl. épületeknél: EPC, primerenergia-fogyasztás, LCA, tanúsítványok stb).
- HR és vállalatirányítási dokumentumok (pl. etikai kódex, panaszmechanizmus, kockázatelemzés).
- Beszállítói lánc audit / nyilatkozatok.
4. Taxonómia-arány számítás
- Vállalatoknál:
- forgalom (turnover) taxonómia-összhangú aránya,
- CAPEX/OPEX taxonómia-összhangú aránya.
- Bankoknál: GAR (Green Asset Ratio), befektetőknél BTAR (Bond & Taxonomy Alignment Ratio).
- Output: számított arányok, igény szerint összehasonlítás iparági benchmarkokkal
5. Külső validáció / audit támogatása
- Előkészítés a könyvvizsgáló vagy külső auditor felé
- Gap analysis: milyen hiányosságokat kell pótolni
6. Jelentéstétel és kommunikáció
- Kötelező jelentés (CSRD / pénzügyi beszámoló részeként).
- Önkéntes jelentés, ha a cég erősíteni akarja a fenntarthatósági elköteleződését.
- Befektetői prezentáció, ESG riport kiegészítések.
7. Stratégiai tanácsadás / fejlesztési útiterv
- Azonosított hiányosságok orvoslása: pl. épületenergetikai fejlesztés, HR-kockázatkezelés, beszállítói monitoring.
- CAPEX-tervek Taxonómiához igazítása: jövőbeni beruházások már eleve taxonómia-kompatibilisek legyenek.
- Folyamatos monitoring és új szektorokra kiterjesztés (mivel a rendelet évről évre bővül).
Az EU Taxonómia kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdéseket az alábbiakban válaszoljuk meg:
Épületek energetikai tanúsítása a 9/2023 ÉKM rendelet szerint, melynek eredménye a hiteles energetikai tanúsítvány. Ez a dokumentum és a megfelelő besorolás (közel nulla energiaigény) kötelező feltétele új épületeknél a használatbavételi engedély megszerzésének. Meglévő épületek esetén a bérbeadási és adásvételi szerződéshez elengedhetetlen az EPC (sokan csak így hivatkoznak rá, ami az Energy Performance Certificate szó rövidítése). A tanúsítványból kinyerhető az épület (uniformizált módszerrel kiszámított) primerenergia-fogyasztása és szén-dioxid emissziója, valamint optimalizációs javaslatok is készülnek.
Az energetikai tanúsítvány attól válik hitelessé, hogy a Magyar Mérnöki Kamaránál nyilvántartott energetikai tanúsító feltölti a Lechner Tudásközpont adatbázisába. A feltöltött és 5 évig érvényes tanúsítványok cím alapján bármikor lekérdezhetőek.
A hitelesített energetikamegtakarítást igazolni tudjuk pályázatokhoz, EKR projektekhez is.
1.Projektindítás és célmeghatározás
- Milyen minősítési rendszert céloz a projekt (BREEAM, LEED, WELL, DGNB, A4U)
- Milyen fokozatot (pl. BREEAM Excellent, LEED Platinum).
- Cél-e az EU Taxonómia szerinti megfelelés is
2. Előminősítés / Gap Analysis
- Megvizsgáljuk az épület terveit vagy meglévő állapotát, összevetjük a választott rendszer követelményeivel.
- Azonosítjuk:
- mely kritériumok teljesülnek automatikusan,
- melyek hiányoznak,
- milyen költségekkel és erőfeszítésekkel lehetne pótolni.
- Output: előzetes pontszám-mátrix, projekt reális esélyei.
3. Részletes dokumentációs és megfelelőségi terv
- Kritériumonként megadjuk, milyen dokumentum / mérés / nyilatkozat szükséges.
- Példák:
- Energia: EPC, termovíziós és/vagy légtömörség teszt, életciklus elemzés.
- Víz: víztakarékos berendezések, vízfogyasztás monitoring.
- Anyagok: környezetbarát építőanyagok, EPD-k, újrahasznosított tartalom.
- Közlekedés: kerékpártároló, tömegközlekedési kapcsolatok.
- Wellbeing: természetes fény, akusztika, levegőminőség, vízminőség.
- Output: dokumentációs ütemterv.
4. Projektkövetés és tanácsadás
- Kapcsolattartás a tervezőkkel, kivitelezőkkel → hogy a megvalósítás megfeleljen a pontozási rendszernek.
- Mérések, tesztek szervezése: ökológus és árvízvédelmi szakértő bevonása, akusztikai vizsgálat.
- Beszállítói nyilatkozatok: anyagokra, tanúsítványokra vonatkozóan.
5. Előminősítés beadása (Design Stage) //opcionális//
- Az első lehetséges beadás (általában a tervezési fázis végén), ahol a rendszerértékelő előzetesen pontozza a dokumentációt.
- Kijön a várható minősítési szint (pl. BREEAM Excellent előminősítve).
6. Megvalósítási fázis támogatása
- A kivitelezés során helyszíni bejárások, ellenőrzések.
- Dokumentumok, fotók, mérések összegyűjtése.
- Kapcsolattartás a kivitelező és a minősítő szervezet között.
7. Végső beadás és audit (Post Construction)
- A teljes dokumentáció beadása a minősítő szervezethez.
- Független auditor értékeli, hiánypótlást kérhet.
- A sikeres ellenőrzés után kiadják a minősítési tanúsítványt, mely új építés esetén lejárat nélkül érvényes, meglévő épületek minősítésekor 3 évente megújítandó.
8. Kapcsolat az EU Taxonómiával
- Az épületminősítési rendszerek számos követelményükben átfednek a Taxonómia TSC és DNSH feltételeivel (pl. energiahatékonyság, vízvédelem, anyaghasználat, LCA).
- Emiatt egy jó BREEAM/LEED/DGNB projekt jelentős részben támogatja az EU Taxonómiának való megfelelést is.
- A kettőt együtt kezelve → nagyobb érték a befektetőknek és bankoknak.
9. Üzemeltetési fázis és monitoring
- Egyes rendszerek (pl. BREEAM In-Use, WELL Performance Verification) előírják a folyamatos adatgyűjtést és monitoringot.
- EU Taxonómia szempontból ez is értékes, mert a folyamatos megfelelés bizonyítását segíti.
Az épületek mérését az EN ISO 6781-1:2023 szabvány alapján, Level II termográfus végzettséggel végezzük. Az épületek hőtechnikai teljesítményének roncsolásmentes vizsgálatát hőkamerával végezzük a hőhidak, hőveszteségek, szigetelési hiányosságok, légszivárgások meghatározása és lokalizálása végett. Az EU Taxonómia mellett az épületminősítéseknél (LEED, BREEAM, DGNB) is felmerül a mérés igénye.
Ipari és villamosenergia-rendszerek mérésére (pl. kapcsolószekrények túlmelegedésének ellenőrzése, vezetékek, turbógépek, csapágyak állapotfigyelése), más szabványok vonatkoznak:
Ipari és villamosenergia-rendszerek mérésére (pl. kapcsolószekrények túlmelegedésének ellenőrzése, vezetékek, turbógépek, csapágyak állapotfigyelése), más szabványok vonatkoznak:
- IEC 62446-3 (fotovoltaikus rendszerek termográfiája),
- ISO 18434-1 (gépészeti berendezések termográfiás állapotfelügyelete),
- vagy különféle IEC villamos biztonsági szabványok.
Sok esetben a biztosításhoz szükséges a mérés megléte. Tapasztalatunk azt igazolja, hogy ezekkel a mérésekkel (és hiba esetén beavatkozásokkal) nagyon súlyos anyagi és akár emberéletben mérhető károkat lehet megakadályozni.
A mérésre a szokásos légáteresztési helyek – ajtók, szellőzőnyílások – ideiglenes leragasztása, valamint a légtechnika és tűzvédelmi rendszer kikapcsolása után kerülhet sor, vagyis gondosan elő kell rá készülni.
Az egyik ajtó- vagy ablakkeretre egy szabályozható ventilátort szerelünk fel (innen ered az angol blower door kifejezés). Ezután a ventilátor segítségével kb. 50 Pa túlnyomást, majd vákuumot állítunk be (ez nagyjából 4-5-ös Beaufort-szélerősségnek felel meg) és ilyen körülmények között vizsgáljuk a légveszteség mennyiségét és a légveszteséget okozó helyek (pl tervezésből vagy kivitelezésből eredő hibák) is azonosíthatók.
Szabad szemmel nem lehet ellenőrizni, de egy roncsolásmentes vizsgálattal (mint amilyen a légtömörség és termovíziós mérés) megnyugtató válaszokat lehet kapni arra, hogy az épületben nincsen-e túlzott légveszteség, ami:
- az energiahatékonyság ellen dolgozik és növeli az üzemeltetési költséget
- nedvességkárosodást okozhat (konvektív légáramlatok kialakulásakor)
- rontja az akusztikai minőséget
- belső légállapotromláshoz vezet
- hőkomfortproblémákat eredményez (huzat)
- ellehetetleníti az oltógázokkal működő tűzvédelmi rendszerek megfelelő működését.
A légtömörség mérést a vonatkozó EN ISO 9972:2015 szabvány szerint végezzük. A mérés az EU Taxonómia mellett a minősítések (LEED, BREEAM, DGNB, WELL) követelményrendszerének is stabil része.
A klímakockázati és sérülékenységi vizsgálat szektorokon átívelő követelmény az EU Taxonómiában, amelyet minden érintett gazdasági tevékenység esetében alkalmazni kell.
Az időhorizont és vizsgálati hatókör meghatározását követően azonosítjuk az adott gazdasági tevékenységre vonatkozó éghajlati veszélyeket, úgy mint:
- Hőhullámok / hőstressz
- Extrém csapadék, árvíz
- Szélsőséges szélvihar
- Tengerszint-emelkedés / parti áradás
- Aszály / vízhiány
- Hó/ jég hiánya / fagykár stb.
Ezt követi az érzékenység és kitettség mértékének vizsgálata.
A várható hatás súlyosságának és az előfordulás valószínűségének meghatározásából kialakul egy kockázati szint, amire válaszul adaptációs intézkedéseket javaslunk. A cél az, hogy az egyes veszélyekhez tartozó kockázati szintek elfogadható mértékűre csökkenjenek.
Az épületek életciklus elemzését a Level(s) keretrendszer és az EN 15978 szabvány vonatkozó iránymutatása alapján végezzük.
A számítás célja, hogy – lehetőleg már tervezési fázisban- meghatározzuk az épület teljes életciklusa során keletkező beépített és (várható) működési környezeti lábnyomot és karbonkibocsátást. Az eredmények segíthetnek a megfelelő döntések meghozatalában, mint pl a passzív építészeti eszközökben rejlő megoldások kiaknázása, az építési technológia, anyaghasználat helyes megválasztása, optimalizált üzemeltetés.
Az EU Taxonómia még nem határoz meg küszöbértéket, csak a számítás meglétét követeli meg, de a folyamatosan szigorodó európai épületenergetikai szabályozás, azaz EPBD (Energy Performance of Buildings Directive) 2027-től kötelező jelleggel vezeti be a számítást és fokozatosan teljesítendő határértékeket is meghatároz majd.
A CRREM (Carbon Risk Real Estate Monitor) egy nemzetközi keretrendszer, amely segít az ingatlanpiaci szereplőknek – például befektetőknek, fejlesztőknek vagy üzemeltetőknek – értékelni és csökkenteni az ingatlanjaik szén-dioxid-kibocsátását, valamint megfelelni a hosszú távú dekarbonizációs céloknak.
Mire jó a CRREM?
- Megmutatja, hogy egy adott épület vagy portfólió hogyan teljesít a karbonkibocsátás szempontjából.
- Összehasonlíthatóvá teszi az ingatlanokat a szektor számára kijelölt „dekarbonizációs pályával”.
- Segít azonosítani a karbonkockázatokat (pl. mikor válik egy épület „elavulttá” a környezeti elvárásokhoz képest).
- Támogatja a fenntartható befektetési döntéseket és a szabályozási megfelelést (pl. EU Taxonómia, SFDR).
Miért fontos?
A szigorodó szabályozások és piaci elvárások miatt az ingatlanok szén-dioxid-kibocsátása kulcsfontosságú tényezővé vált. A CRREM segít előre látni, hogy mely épületek veszíthetnek értékükből a jövőben, és hogyan lehet ezt megelőzni felújításokkal, energiahatékonysági beruházásokkal.
https://crrem.org