Szintet léptünk a légtömörség mérésében: kihívások és sikerek ipari környezetben

A 2000-es évek elején a praxisunkban előforduló légtömörség mérések még a passzívház jelölt családi házakhoz voltak köthetők, melyeknél – a Darmstadti Passzívház Intézet előírásai szerint egy nagyon szigorú határértéknek kell megfelelni.

Az utóbbi években megjelentek a logisztikai csarnokok, majd irodaház és akár bevásárlóközpontokhoz kapcsolódó mérések is többnyire azzal a céllal, hogy a BREEAM, a LEED vagy az EU Taxonómia elvárásainak megfeleljen a megbízó. Némi hiányérzet volt bennünk, ugyanis a méréseknél nem kellett megfelelni semmilyen követelményértéknek, hanem elegendő volt a minősítő intézet felé igazolni és jobb esetben publikusan közzé is tenni a légtömörségmérés és/vagy hőkamerás vizsgálat eredményét.

Az idei évben viszont egymást érik az olyan mérések, ahol a kivitelezői szerződésben konkrét határérték van rögzítve és így komoly jelentősége van a mért értékeknek. Ezek közül a mérések közül is kirajzolódik két csoport: a hűtőkamrák és a ritkított levegőjű, más néven oxigén reduktív tároló terek.

Ami közös bennük, hogy a speciális igények miatt a tét hatványozottan nő, ugyanis ezek hűtése, illetve szükség esetén a nitrogén szint fenntartása nagyon energiaigényes és költséges, vagyis a megbízó elemi érdeke, hogy az ilyen helyiségek – többnyire egy nagy csarnokon belül- valóban légzáró kialakításúak legyenek. Az ilyen terekben a mérések megtérülési ideje igen hamar kimutatható.

Siker élménynek könyveljük el az olyan eseteket is, amikor egy megázott kőzetgyapot szigetelést a mi méréseink nyomán kellett a kivitelezőnek a szükséges és kimutatott homlokzatrészeken kicserélnie.

Eszközparkunk mára 5 nagy teljesítményű ventilátorral bír, így a kialakítás színvonalától függően, de több ezer négyzetméteres terek mérésére is fel vagyunk készülve.

Szólj hozzá!