Az EU Taxonómia egy Európai Unió által 2020-ban megalkotott rendelet (2020/852/EU), ami egy osztályozási rendszer bevezetésével azt kívánja szabályozni, hogy egyes gazdasági tevékenységek milyen feltételek teljesülése mentén minősülnek fenntarthatónak.

Az Európai Unió célja a taxonómia rendelettel a klímaváltozás elleni fellépés és az energiaátmenet támogatása (összefüggésben az európai zöld megállapodással, azaz a European Green Deal-lel). Az egységes, összehasonlítható és átlátható keretrendszer megkönnyíti a befektetők, vállalatok és döntéshozók számára a zöld projektek azonosítását, valamint ösztönzi az ezeknek kedvező finanszírozási feltételek bevezetését.

Az EU Taxonómia és a hozzá kapcsolódó delegált rendeletek első ránézésre elég bonyolultnak tűnhetnek. Érdemes őket úgy nézni, mint egy többszintű keretrendszert, ahol a fő rendelet adja a játék szabályait, a delegált rendeletek pedig a játékmenet részletes szabályait.

1. Alaprendelet (Taxonomy Regulation — 2020/852/EU)

Ez a „keretrendelet”:

• Meghatározza a célt: létrehozni egy közös, uniós szintű osztályozási rendszert arról, hogy mi számít környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységnek.
• Lefekteti a 6 környezeti célt (éghajlat, adaptáció, víz, körkörös gazdaság, szennyezés, biodiverzitás).
• Bevezeti a négy fő megfelelési feltételt:
  1. Jelentős hozzájárulás valamelyik célhoz (substantial contribution)
  2. Ne okozzon jelentős kárt más célokban (DNSH – Do No Significant Harm)
  3. Feleljen meg a minimális társadalmi garanciáknak (ILO, ENSZ emberi jogok)
  4. Feleljen meg a technikai szűrőkritériumoknak (TSC)

Ez a rendelet tehát a fogalmakat és az elveket fekteti le.

2. Delegált rendeletek (Delegated Acts)

Ezek az alaprendelethez kapcsolódó, részletes szabályokat tartalmazó jogi aktusok.

• Ezek mondják meg szektoronként és tevékenységenként, hogy pontosan milyen technikai feltételek mellett számít valami fenntarthatónak.
• Pl. egy új lakóépület- egyéb követelmények teljesülése mellett- akkor taxonómia-kompatibilis, ha az energiaigénye 10%-kal alacsonyabb, mint a nemzeti szabvány szerinti közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó (NZEB, azaz Neary Zero Energy Building) szint.
• Több körben kerültek kiadásra és folyamatosan bővülnek.

Főbb delegált rendeletek:

• Klímadelegált rendelet (Climate Delegated Act, 2021/2139)
  • Részletezi a klímaváltozás mérséklése és az adaptáció szektor-specifikus kritériumait.
  • Pl. energia, közlekedés, ipar, épületek.
• Kiegészítő klímadelegált rendelet (2022/1214)
  • Gáz- és nukleáris energia bizonyos átmeneti feltételekkel bekerült.
• Környezeti célokra vonatkozó rendelet (2023/2486)
  • Lefedi a fennmaradó 4 célt: víz, körkörös gazdaság, szennyezés, biodiverzitás.
• Közzétételi delegált rendelet (Disclosures Delegated Act, 2021/2178)
  • Szabályozza, hogy a vállalatoknak és pénzintézeteknek hogyan kell jelenteniük, milyen mértékben taxonómiakompatibilis a tevékenységük (pl. zöld árbevétel, CAPEX, OPEX mutatók).

1. Előzmények – a zöld pénzügyek alapjai

Az EU 2015-ben csatlakozott a Párizsi Klímaegyezményhez, és elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Ekkor vált világossá, hogy a fenntartható beruházásokat összehangoltan kell ösztönözni.

2. Az EU Taxonómia rendelet (2020)

• A Fenntartható Pénzügyi Akcióterv részeként 2020 júliusában hatályba lépett a 2020/852/EU rendelet, amely lefektette a Taxonómia jogi alapját.
• Ebben rögzítették a hat környezeti célt.

3. Technikai kritériumok kidolgozása (2021–2023)

• Független szakértői testületek (pl. Platform on Sustainable Finance) dolgozták ki a szektorokra és tevékenységekre vonatkozó részletes kritériumokat.
• Elsőként az energia, ipar, épületek, közlekedés területén születtek részletes szabályok.

4. Folyamatos bővítés és finomítás (2023-tól)

• Évről évre új szektorokra terjesztik ki a szabályozást.
• A cél: minden gazdasági ágazatban egyértelmű legyen, hogy mely beruházások számítanak fenntarthatónak, és melyek nem.

5. Omnibus-csomag – a fenntarthatósági szabályozások egyszerűsítése (2025. február)

Az Európai Bizottság bemutatta az Omnibus jogalkotási csomagot, amely egyszerűbb szabályokat javasol több területen – CSRD, CSDDD és EU Taxonómia is szerepel benne.

a) Csökkentett kötelezettségi kör:

• CSRD és Taxonómia esetében a beszámolási kötelezettség csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozna: > 1 000 munkavállaló és > 450 millió eurós nettó árbevétel.
• E vállalatok számára a Taxonómia jelentés továbbra is kötelező, az ennél kisebbek számára önkéntességet (opt-in) javasolnak.

b) Materialitás bevezetése:

• Új, 10%-os de minimis küszöb jön (turnover, CapEx vagy OpEx), e fölött csak akkor kell Taxonómia szerinti riportot készíteni, ha a tevékenység releváns.

c) Adatsablonok egyszerűsítése:

• A Taxonómia riport adatkéréseit akár 70%-kal csökkentenék – kevesebb mező, célzottabb jelentés.

d) DNSH kritériumok egyszerűsítése:

• A „Do No Significant Harm” követelmények (pl. szennyezés, vegyszerek) formális és értelmezhető egyszerűsítése folyamatban.

6. Az Omnibus-tervezet hatásai nyomon követhetők (2025 tavasz)

• A Bizottság a Taxonomy Delegated Act módosítását is előkészítette, amely a fenti egyszerűsítéseket tartalmazza.
• Egy „Stop the clock” eljárás keretében a CSRD Taxonómia jelentések határidejét 2 évvel tolják el azoknál a cégeknél, akik az első és második hullámban szerepeltek.
• A Delegated Act várhatóan 2026. január 1-jével lép hatályba, alkalmazható a 2025-ös pénzügyi év jelentéseire is.

Mindebből látszik, hogy nem egy kész és lezárt, hanem egy dinamikusan fejlődő keretrendszerről van szó.

Az EU Taxonómia rendelet hat környezeti célt határoz meg. Ezek egyikéhez kell egy gazdasági tevékenységnek jelentősen hozzájárulnia, anélkül hogy „jelentős kárt” okozna bármelyik másikban (DNSH-elv).

1. Éghajlatváltozás mérséklése (Climate change mitigation)

• Cél: az üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése, csökkentése, elnyelése.
• Példák: megújuló energiatermelés, energiahatékony épületek, elektromos közlekedés, szén-dioxid megkötés.

2. Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (Climate change adaptation)

• Cél: a gazdaság és infrastruktúra ellenállóbbá tétele a klímaváltozás hatásaival szemben.
• Példák: árvízvédelmi rendszerek, hőhullámok elleni városi zöldfelületek, klímaálló épülettervezés.

3. Víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme (Sustainable use and protection of water and marine resources)

• Cél: a vízkészletek megőrzése, szennyezésük megelőzése, fenntartható használatuk biztosítása.
• Példák: víztakarékos technológiák, szennyvízkezelés, tengeri ökoszisztémák védelme.

4. Körforgásos gazdaságra való áttérés (Transition to a circular economy)

• Cél: az erőforrás-felhasználás csökkentése, az anyagok újrahasznosítása és élettartam-hosszabbítás.
• Példák: újrahasznosítás, újrahasználati rendszerek, termékek javíthatóságának növelése, hulladék minimalizálása.

5. Szennyezés megelőzése és csökkentése (Pollution prevention and control)

• Cél: a levegő, víz és talaj szennyezésének minimalizálása.
• Példák: tiszta technológiák, káros vegyi anyagok helyettesítése, emissziócsökkentés az iparban.

6. Biodiverzitás és ökoszisztémák védelme és helyreállítása (Protection and restoration of biodiversity and ecosystems)

• Cél: a természetes élőhelyek, fajok és ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása.
• Példák: erdőtelepítés, természetes élőhelyek rehabilitációja, védett területek kezelése, fenntartható mezőgazdaság és erdészet.

Egy tevékenység akkor taxonómia-kompatibilis, ha jelentősen hozzájárul legalább egy környezeti célhoz, nem árt egyiknek sem, és betartja a társadalmi minimumgaranciákat.

Az EU Taxonómia nem csak környezeti, hanem társadalmi szempontokat is figyelembe vesz. Ez az ún. társadalmi minimumgaranciák (minimum social safeguards) elve.

Az EU a következő nemzetközi normákhoz köti a minimumgaranciákat:

• OECD iránymutatások a multinacionális vállalatok számára
• ENSZ Üzleti és Emberi Jogok irányelvei (UN Guiding Principles on Business and Human Rights – UNGPs)
• Nemzetközi Emberi Jogi Egyezmények (ENSZ emberi jogi egyezségokmányai)
• Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményei, különösen:

1. kényszermunka tilalma
2. gyermekmunka tilalma
3. szakszervezeti jogok tiszteletben tartása
4. diszkrimináció tilalma a foglalkoztatásban

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy taxonómia-kompatibilis vállalatnak/tevékenységnek:

• tiszteletben kell tartania az emberi jogokat (pl. ne legyen gyermekmunka az ellátási láncban),
• biztosítania kell a munkajogokat és a tisztességes munkafeltételeket,
• átlátható vállalatirányítást kell folytatnia (korrupcióellenesség, felelős üzleti magatartás),
• és kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkeznie az emberi jogi hatások felmérésére és kezelésére.

Ha ezek sérülnek (pl. egy zöldenergia-projekt erdőirtással és őslakos közösségek jogainak megsértésével valósul meg), akkor az a tevékenység nem összeegyeztethető a taxonómiával.

Az EU Taxonómia megfeleléshez is egy átfogó, sok szempontot felvonultató értékelés során kell különböző követelményeknek megfelelni, csakúgy, mint a BREEAM, LEED, WELL, DGNB minősítésnél. A követelmények egy része átfedésben lehet egymással, például életciklus elemzést kell végezni és az energiafogyasztást energetikai tanúsítvánnyal igazolni, csökkenteni az épületek vízfogyasztását stb.

A minősítéseknél vannak kötelező, úgynevezett minimum követelmények és választható (vagyis opcionálisan teljesíthető) követelmények, melyek különböző pontszámmal és súlyozással számítanak bele az értékelésbe. A taxonómiánál viszont minden egyes követelménynek meg kell felelni és nincsenek pontszámok, nincsenek különböző minősítési szintek, az adott tevékenység vagy megfelel vagy nem. Fontos különbség az is, hogy a minősítéseknél nem kell feltétlenül az egész épületet bevonni az értékelésbe (ennek tipikus esete a Shell&Core minősítés), az EU Taxonómiánál viszont igen. Például egy fejlesztő felelősséget kell vállaljon a bérlői területekért is.

Összegezve a fentieket, a minősítések megléte/lefolytatása egyértelműen megkönnyíti a taxonómiának való megfelelést, de nincsenek teljes átfedésben a rendszerek.

Az EU Taxonómiában egy adott tevékenység (pl. épületek építése) elvileg bármelyik 6 környezeti célhoz hozzájárulhatna, így különböző útvonalakat lehet választani a megfeleléshez, igaz ugyanakkor, hogy a gyakorlatban nem mindegyikhez van kidolgozva technikai szűrőkritérium (TSC). A taxonómia fejlődése ugyanis fokozatos: először a klíma célokra dolgozták ki a szabályokat, a többi 4 környezeti célhoz (víz, körforgás, szennyezés, biodiverzitás) a részletes kritériumok csak 2023–2024-ben kezdtek megjelenni, és sok helyen még mindig csak DNSH követelmények vannak.

A DNSH a Do No Significant Harm kifejezés rövidítése, és azt jelenti, hogy a vizsgált tevékenység nem okozhat jelentős kárt az adott környezeti cél teljesítéséhez.

A GAR (Green Asset Ratio) az EU Taxonómia-rendelethez kapcsolódó banki mutató, amit minden nagyobb uniós hitelintézetnek kötelező számolnia.

Magas GAR → reputációs és befektetői előny, közvetett szabályozói kedvezmények, kockázatcsökkentés.

Az ügyfelek ebből úgy profitálnak, hogy a bank preferálhatja az ő zöld projektjeiket, mivel javítja a saját GAR mutatóját.