Az épületek mérését az EN ISO 6781-1:2023 szabvány alapján, Level II termográfus végzettséggel végezzük. Az épületek hőtechnikai teljesítményének roncsolásmentes vizsgálatát hőkamerával végezzük a hőhidak, hőveszteségek, szigetelési hiányosságok, légszivárgások meghatározása és lokalizálása végett. Az EU Taxonómia mellett az épületminősítéseknél (LEED, BREEAM, DGNB) is felmerül a mérés igénye.
Ipari és villamosenergia-rendszerek mérésére (pl. kapcsolószekrények túlmelegedésének ellenőrzése, vezetékek, turbógépek, csapágyak állapotfigyelése), más szabványok vonatkoznak:
Ipari és villamosenergia-rendszerek mérésére (pl. kapcsolószekrények túlmelegedésének ellenőrzése, vezetékek, turbógépek, csapágyak állapotfigyelése), más szabványok vonatkoznak:
- IEC 62446-3 (fotovoltaikus rendszerek termográfiája),
- ISO 18434-1 (gépészeti berendezések termográfiás állapotfelügyelete),
- vagy különféle IEC villamos biztonsági szabványok.
Sok esetben a biztosításhoz szükséges a mérés megléte. Tapasztalatunk azt igazolja, hogy ezekkel a mérésekkel (és hiba esetén beavatkozásokkal) nagyon súlyos anyagi és akár emberéletben mérhető károkat lehet megakadályozni.
A mérésre a szokásos légáteresztési helyek – ajtók, szellőzőnyílások – ideiglenes leragasztása, valamint a légtechnika és tűzvédelmi rendszer kikapcsolása után kerülhet sor, vagyis gondosan elő kell rá készülni.
Az egyik ajtó- vagy ablakkeretre egy szabályozható ventilátort szerelünk fel (innen ered az angol blower door kifejezés). Ezután a ventilátor segítségével kb. 50 Pa túlnyomást, majd vákuumot állítunk be (ez nagyjából 4-5-ös Beaufort-szélerősségnek felel meg) és ilyen körülmények között vizsgáljuk a légveszteség mennyiségét és a légveszteséget okozó helyek (pl tervezésből vagy kivitelezésből eredő hibák) is azonosíthatók.
Szabad szemmel nem lehet ellenőrizni, de egy roncsolásmentes vizsgálattal (mint amilyen a légtömörség és termovíziós mérés) megnyugtató válaszokat lehet kapni arra, hogy az épületben nincsen-e túlzott légveszteség, ami:
- az energiahatékonyság ellen dolgozik és növeli az üzemeltetési költséget
- nedvességkárosodást okozhat (konvektív légáramlatok kialakulásakor)
- rontja az akusztikai minőséget
- belső légállapotromláshoz vezet
- hőkomfortproblémákat eredményez (huzat)
- ellehetetleníti az oltógázokkal működő tűzvédelmi rendszerek megfelelő működését.
A légtömörség mérést a vonatkozó EN ISO 9972:2015 szabvány szerint végezzük. A mérés az EU Taxonómia mellett a minősítések (LEED, BREEAM, DGNB, WELL) követelményrendszerének is stabil része.
Épületek energetikai tanúsítása a 9/2023 ÉKM rendelet szerint, melynek eredménye a hiteles energetikai tanúsítvány. Ez a dokumentum és a megfelelő besorolás (közel nulla energiaigény) kötelező feltétele új épületeknél a használatbavételi engedély megszerzésének. Meglévő épületek esetén a bérbeadási és adásvételi szerződéshez elengedhetetlen az EPC (sokan csak így hivatkoznak rá, ami az Energy Performance Certificate szó rövidítése). A tanúsítványból kinyerhető az épület (uniformizált módszerrel kiszámított) primerenergia-fogyasztása és szén-dioxid emissziója, valamint optimalizációs javaslatok is készülnek.
Az energetikai tanúsítvány attól válik hitelessé, hogy a Magyar Mérnöki Kamaránál nyilvántartott energetikai tanúsító feltölti a Lechner Tudásközpont adatbázisába. A feltöltött és 5 évig érvényes tanúsítványok cím alapján bármikor lekérdezhetőek.
A hitelesített energetikamegtakarítást igazolni tudjuk pályázatokhoz, EKR projektekhez is.
Fenntarthatóságot támogató, további szakértői munkarészek
A klímakockázati és sérülékenységi vizsgálat szektorokon átívelő követelmény az EU Taxonómiában, amelyet minden érintett gazdasági tevékenység esetében alkalmazni kell.
Az időhorizont és vizsgálati hatókör meghatározását követően azonosítjuk az adott gazdasági tevékenységre vonatkozó éghajlati veszélyeket, úgy mint:
- Hőhullámok / hőstressz
- Extrém csapadék, árvíz
- Szélsőséges szélvihar
- Tengerszint-emelkedés / parti áradás
- Aszály / vízhiány
- Hó/ jég hiánya / fagykár stb.
Ezt követi az érzékenység és kitettség mértékének vizsgálata.
A várható hatás súlyosságának és az előfordulás valószínűségének meghatározásából kialakul egy kockázati szint, amire válaszul adaptációs intézkedéseket javaslunk. A cél az, hogy az egyes veszélyekhez tartozó kockázati szintek elfogadható mértékűre csökkenjenek.
Az épületek életciklus elemzését a Level(s) keretrendszer és az EN 15978 szabvány vonatkozó iránymutatása alapján végezzük.
A számítás célja, hogy – lehetőleg már tervezési fázisban- meghatározzuk az épület teljes életciklusa során keletkező beépített és (várható) működési környezeti lábnyomot és karbonkibocsátást. Az eredmények segíthetnek a megfelelő döntések meghozatalában, mint pl a passzív építészeti eszközökben rejlő megoldások kiaknázása, az építési technológia, anyaghasználat helyes megválasztása, optimalizált üzemeltetés.
Az EU Taxonómia még nem határoz meg küszöbértéket, csak a számítás meglétét követeli meg, de a folyamatosan szigorodó európai épületenergetikai szabályozás, azaz EPBD (Energy Performance of Buildings Directive) 2027-től kötelező jelleggel vezeti be a számítást és fokozatosan teljesítendő határértékeket is meghatároz majd.
A CRREM (Carbon Risk Real Estate Monitor) egy nemzetközi keretrendszer, amely segít az ingatlanpiaci szereplőknek – például befektetőknek, fejlesztőknek vagy üzemeltetőknek – értékelni és csökkenteni az ingatlanjaik szén-dioxid-kibocsátását, valamint megfelelni a hosszú távú dekarbonizációs céloknak.
Mire jó a CRREM?
- Megmutatja, hogy egy adott épület vagy portfólió hogyan teljesít a karbonkibocsátás szempontjából.
- Összehasonlíthatóvá teszi az ingatlanokat a szektor számára kijelölt „dekarbonizációs pályával”.
- Segít azonosítani a karbonkockázatokat (pl. mikor válik egy épület „elavulttá” a környezeti elvárásokhoz képest).
- Támogatja a fenntartható befektetési döntéseket és a szabályozási megfelelést (pl. EU Taxonómia, SFDR).
Miért fontos?
A szigorodó szabályozások és piaci elvárások miatt az ingatlanok szén-dioxid-kibocsátása kulcsfontosságú tényezővé vált. A CRREM segít előre látni, hogy mely épületek veszíthetnek értékükből a jövőben, és hogyan lehet ezt megelőzni felújításokkal, energiahatékonysági beruházásokkal.
https://crrem.org