Az életciklus elemzés, vagyis LCA (life-cycle assessment) egy szabványosított módszer, amely egy termék, szolgáltatás vagy folyamat teljes életútja során – a nyersanyag-kitermeléstől a gyártáson és használaton át egészen a hulladékkezelésig vagy újrahasznosításig – számszerűsíti és értékeli a környezeti hatásokat. Az életciklus szemlélettel való tervezés és értékelés azért fontos, mert birtokában objektív, összehasonlítható képet kaphatunk a fenntarthatósági teljesítményről, segítheti a környezetterhelés csökkentését és megalapozott döntéshozatalt biztosíthat.
TaxonomyReady módszertan
Az épületek életciklus elemzését a Level(s) keretrendszer és az EN 15978 szabvány vonatkozó iránymutatása alapján végezzük.
A számítás célja, hogy – lehetőleg már tervezési fázisban- meghatározzuk az épület teljes életciklusa során keletkező beépített és (várható) működési környezeti lábnyomot és karbonkibocsátást. Az eredmények segíthetnek a megfelelő döntések meghozatalában, mint pl a passzív építészeti eszközökben rejlő megoldások kiaknázása, az építési technológia, anyaghasználat helyes megválasztása, optimalizált üzemeltetés.
A teljes életciklusra vetített karbon számítás szükségessége
A teljes életciklusra vetített karbon kibocsátást (Whole-life carbon) két nagy részre oszthatjuk: az egyik a beépített (embodied), a másik az épület működéséből adódó (operational) karbon kibocsátás. Az elmúlt évtizedekben többnyire az üzemeltetési fázishoz köthető energiafelhasználás és széndioxid kibocsátás mérésével és csökkentésével foglalkozott a világ és azon belül a mérnök társadalom is, ugyanakkor egyre meggyőzőbbek azok a hangok és a szabályozás is abba az irányba tolódik el, hogy a beépített karbon csökkentésében is komoly lehetőség rejtőzik. Annál is inkább, mert az alacsony energiafelhasználású épületeknél értelemszerűen egyre nagyobb a beépített anyagokból eredő környezetterhelés aránya.
A beépített karbonra is kiterjedő életciklus elemzés górcső alá veszi az épület építéséhez, felújításához és berendezéséhez felhasznált anyagok gyártása, szállítása és telepítése, valamint az élettartam végén történő ártalmatlanításuk során felhasznált karbon kibocsátást GWP (Global Warming Potential) egyenértékben kifejezve.
Életciklus elemzés az EU Taxonómia megfeleléshez
Az életciklus elemzés az EU Taxonómiában az egyik olyan követelmény, ami szektorokon átívelően vissza-visszatér. Az EU Taxonómia épületekre még nem határoz meg küszöbértéket, csak a számítás meglétét követeli meg, egész konkrétan: jelentős hozzájárulásként a klíma mitigációs útvonalat választva 5000 m2 épületméret felett kötelező a taxonómia megfeleltetéshez LCA számítást készíteni az EN 15978 szabványnak megfelelően, a Level(s) európai keretrendszer útmutatásai alapján 50 éves időtartamra végezve a vizsgálatot és vetítve az egyes értékeket.
Épületminősítések LCA követelményei
A nemzetközi szinten legismertebb épületminősítések (BREEAM, LEED) legújabb változataiban már csökkentési javaslatokat is meg kell fontolnia a projektcsapatoknak és benchmark értékekhez viszonyítást is kérhetnek. A német DGNB minősítésben is megjelenik már a határértékekhez köthetően a differenciált pontozás.
Épületek életciklus elemzésére vonatkozó EPBD szabályozás
Az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive) egy folyamatosan frissülő, szigorodó európai uniós épületenergetikai szabályozás, aminek saját jogrendjükbe ültetésére a tagállamok is kötelesek. Az EPBD legújabb változata, – összhangban a 2050-re teljesen dekarbonizálni kívánt épületállománnyal- megköveteli, hogy 2028-tól minden 1000 m2-nél nagyobb hasznos területű új épület, 2030-tól pedig minden egyes új épülethez készüljön teljes életciklusra vonatkozó karbon számítás. 2030-tól már nem csak közzétételi kötelezettség lesz, hanem eljön a konkrét (később meghatározandó) határértékek bevezetése. Európában vannak erre már jó gyakorlatok, melyről az alábbi térképes grafika ad egy 2024-es helyzetjelentést.
