Pár gondolatot szeretnék megosztani az LCA Center Egyesület jubileumi eseménye kapcsán, ami a „Húsz év az életciklus-szemlélet jegyében – Konferencia a fenntarthatóságért” címet kapta, utalva arra, hogy a kis egyesületben tekintélyes és nagy hagyományokra visszatekintő szakmai munka folyik.
Minden út az életciklus elemzéshez vezet?
Kezdjük a végéről! Az esemény egy workshop-pal zárult, amit az LCA Center a HuGBC-vel közösen szervezett, remek lehetőséget biztosítva arra, hogy az életciklus elemzéssel és tanúsítással építési alapanyag, vagy termék szintjén foglalkozó szakemberek és az épület (vagy még nagyobb) léptékben gondolkozó tanácsadók, tervezők, minősítők megosszák egymással tapasztalataikat. A tapasztalat csere konkrét apropója pedig az volt, hogy hogyan is lehetne összehangoltan megfelelni a minden oldalról szigorodni látszó szabályozásnak.
Több előadásban is érintettük a témát, majd Szalay Zsuzsa, a BME egyetemi docense és az LCA Center alelnöke, a workshop felvezetéseként egyértelműen rávilágított arra, hogy többfelől is olyan nyomás érkezik, ami az életciklus elemzést a mostaninál sokkal szélesebb körben meg fogja követelni:
- Az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive) a legalapvetőbb, összes tagállam által implementálandó és folyamatosan fejlődő európai épületenergetikai szabályozás, ami
- 2028-tól minden 1000 m2-nél nagyobb új épületre megköveteli az életciklus GWP (Global Warning Potential) számítást és ez az adat beépül az energetikai tanúsítványokba is;
- 2030-tól minden új épületre megköveteli az életciklus GWP (Global Warning Potential) számítást és bizonyos határértékeknek való megfelelést. A határértékek meghatározásához azonban benchmark értékek ismeretére van szükség. Az INDICATE LIFE bizonyos európai uniós országokban támogatja a megfelelő minőségű és mennyiségű épület életciklus elemzés adatok létrehozását, amelyek megalapozhatják a referenciaértékek, határértékek és szakpolitikai intézkedések kialakítását. (A projekt második, jelenleg is zajló szakaszában Magyarország is részt vesz követő partnerként, a workshop is a projekt keretében valósulhatott meg.) Az épületminősítések is abba az irányba fejlődnek, hogy a megvalósult állapot visszaellenőrzésével benchmark adatok keletkezzenek és legyenek határértékek is amiknek meg kell felelni.
- Az építési termékrendelet (CPR, azaz Construction Product Regulation) 2024-ben teljesen megújult, a változásokat részben 2026. január 8. napjától kell alkalmazni, részben azonban maradnak velünk a régi, 2011-es rendelet bizonyos cikkelyei, nem megkönnyítve az eligazodást… (Ilyet már a TÉKA rendeletnél is megéltünk…) Ami viszont biztos: az új rendelet bevezeti a szétszereléséhez és bontásához, az energiahatékonysághoz és hőteljesítményhez, a kültéri környezetbe kerülő kibocsátásokhoz és a természeti erőforrások fenntartható használatához kapcsolódó követelményeket. Összefoglalva mindezt, a jövőben termék szinten életciklus elemzést kell lefolytatni és a termékek karbonlábnyomát közzé kell tenni az egyéb terméktulajdonságok mellett. Az építési termékek digitális termékútlevele az új CPR részeként válik kötelezővé. A DPP (Digital Product Passport) lesz az a digitális formátum, amelyben a CPR szerinti teljesítményadatokat és megfelelőségi információkat elérhetővé teszik. A termékszintű adatok rendelkezésre állása és könnyebb elérhetősége nyilvánvalóan megkönnyíti majd az épület szintű elemzések készítését.
- Az EU fenntartható pénzügyi szabályozási keretrendszere, melynek elemei az SFDR, a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia mind megkövetelik az életciklus szemlélettel készülő értékeléseket hol közvetlenül, hol közvetve, de mindenképpen egyre nagyobb hangsúllyal. A konferencián volt szerencsém előadást is tartani. Ezt az alkalmat arra használtam ki, hogy az EU Taxonómia általános bemutatásán túl az életciklus elemzésre vonatkozó követelményeket mutattam be a szakmai közönségnek, a visszajelzések és érdeklődések alapján sikeresen. Az előadásom itt is elérhető.
- A Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) egy olyan önkéntes, szakpolitikai kezdeményezés, amely az Európai Bizottság minden tagállamra kötelező közbeszerzési irányelvének (Directive 2014/24/EU on public procurement) a foganatosítását ösztönzi a közbeszerzések során, miszerint:
„A beszerzés értékelésének az életciklus-költségeken és környezeti hatásokon kell alapulnia, amennyiben azok számszerűsíthetők.”
(24/2014/EU, 67. cikk)
Ez az életciklus-megközelítés az ár helyett az értékalapú beszerzést támogatja, ahol nemcsak a beszerzési ár, hanem a használat, karbantartás, energiafogyasztás, hulladékkezelés és megsemmisítés költsége is számít.
Sok feladat, kevés szakértő
Az mindenki számára kirajzolódott, hogy egyre több életciklus elemzés elkészítésére lesz szükség. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy a hirtelen megnövekvő igényt nehéz lesz kiszolgálni, aminek az általános adathiány és sok esetben a megbízhatatlan adatok mellett az is az oka, hogy kevés az olyan szakértő, aki effektív végigcsinálja az elemzéseket.
A két napos konferencia több előadása is rámutatott arra, hogy nagyon sok múlik a rendszerhatárok kijelölésén és a sok változó miatt nagyon nehéz összehasonlítani az elemzéseket, így nagy jelentősége van a validációnak és verifikációnak. (Míg termékszinten általános a tanúsítók bevonása, addig épületszinten ez nem része a bevett gyakorlatnak az én tapasztalataim szerint.)
Mindent kiszámoljunk?
Saját észrevételem, hogy amellett, hogy a szabályozások üdvözlendők és szükségszerűek is, ki kellene majd terjedniük a lényegesség korai elemzésére (hasonlóan a fenntarthatósági jelentésnél működő gyakorlatra), nehogy úgy járjunk, hogy a számítások túlzott részletezettsége miatt az elemzések végül nem töltik be legfontosabb szerepüket: a megfelelő, időben meghozott döntések támogatását.
Beépülő vs működési karbon
Ismert tény, hogy hazánk épületállománya nagyon öreg és fiatalítani kellene, egy kb 3%-os megújítási rátát lenne érdemes célozni az uniós irányelvekkel összhangban. Ugyanakkor az minden esetben nagy dilemma, hogy melyik az a pont, ami egy épület bontásakor és energia hatékony működést eredményező újraépítésekor ellensúlyozni tudja azt a hatalmas beépülő karbon mennyiséget amivel a bontás és építés, vagy a felújítás jár. Bartha-Horváth Bálint (CBRE) bemutatta az ikonikus Körszálló karbonmegtérülési számítását, melynek keretében megvizsgálták, hogy a jelenlegi állapot megtartása, egy EE–>BB energetikai besorolás javulást eredményező mély felújítás vagy az épület jelentős mértékű visszabontása és újra építése a legelőnyösebb karbon lábnyom szempontjából. Többféle forgatókönyvet is elemezve bebizonyosodott, hogy környezeti szempontból a legkedvezőbb a mély felújítás lenne, illetve inkább lett volna, hiszen mint tudjuk a Körszálló részleges bontása már zajlik és 2028-ban már megújulva, funkciót is váltva nyitja majd meg kapuit.
Kis színes
A két napos esemény rengeteg előadónak teremtett lehetőséget, hogy aktuális munkáit bemutassa. Ezek közül párat szeretnék kiragadni.
Az eseménynek az Óbudai Egyetem biztosított helyet a patinás Kandó Kálmán Villamosmérnök Kar épületében. Dr. Sugár Viktória, fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettes bemutatta az intézmény fenntarthatósági stratégiáját, ami sokrétűsége és következetes megvalósítása miatt példaértékű lehet más oktatási intézmények számára is.
A legkisebb molekula
A tiszta hidrogén olyan ipari és közlekedési területeken nyit új utakat, amelyek villamosítással nehezen válthatók ki:
- acél-, műtrágya- és vegyipari folyamatok
- közúti, tengeri és légi mobilitás
- hosszú távú energiatárolás és hálózatkiegyenlítés a megújuló energiákhoz kapcsolódva
Ahol az akkumulátorok méret vagy hatótávolság korlátba ütköznek, ott a hidrogénalapú üzemanyagcellás technológia új lehetőségeket teremt. És mit kezdhetünk a megújuló energiaforrások „feleslegével”? Hidrogénné alakítva elraktározhatjuk (szezonális horizonton) – későbbi felhasználásra. Ez csak egy ízelítő Szén István, az Óbudai Egyetem Hidrogéntechnológiák és Ipari IoT Tanszék tanszékvezető-helyettesének előadásából ami bizonyítja, hogy mekkora potenciál rejlik ebben az apró (egyébként a legkisebb), de erőteljes molekulában. Emellett Szén István egy nagyon érdekes kutatást mutatott be, melynek keretében az LCA mellett egy HAZOP, azaz veszély és üzemeltethetőségi vizsgálatot is lefolytatva tett megállapításokat a hidrogénszivárgás biztonsági és környezeti kockázatairól. Rávilágított, hogy a hidrogén molekula kis mérete, és mondhatni jellegtelen (vagy legalábbis színtelen és szagtalan) tulajdonságai és extrém alacsony gyulladási hőmérséklete miatt nagyon könnyen keletkezhet szivárgás, majd ennek észlelése hiányában akár robbanás is. Ez továbbra sem volt eltántorítás a technológia fejlesztésétől, sokkal inkább figyelemfelhívás a szükséges kutatási irányok meghatározására és az elővigyázatosság szükségességére.
Legyen szétszerelhető, de hogyan?
Amikor a tervezőcsapat azt a feladatot kapja, hogy a kész termék vagy épület legyen szétszerelhető, ma még gyakran nehéz helyzetben találja magát. Bizakodásra ad okot azonban, hogy számos kutatás zajlik a témában – ilyen például a zéró kibocsátású járművek gyártásának körforgásos fejlesztését célzó ZEvRA projekt.
A Horizon Europe program keretében megvalósuló, 27 konzorciumi tag – köztük a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. – együttműködésével futó projekt célja a körforgásos tervezés (Design for Circularity, DfC) módszertanának kidolgozása az elektromos járművek gyártásának optimalizálására.
A projekt során- ahogy Chrabák Péter prezentációjából lépésről lépésre is láthattuk- egy Škoda Enyaq típusú személyautó modelljén keresztül vizsgálják, hogyan lehet az egyes építőelemeket és alkatrészeket újrahasznosított vagy újrahasználható változatokkal helyettesíteni, és ezek alapján prototípus-szintű megoldásokat kidolgozni.
Hasonlóan előremutató megoldást mutatott be Király Krisztián PhD hallgató a BME Építőmérnök karáról: acélgerenda és vasbeton födém kapcsolódására alakítottak ki együtt dolgozó, ám szétszedhető megoldást, aminek a megfelelő viselkedését, teherbírását már laboratóriumi kísérletekkel és numerikus szimulációkkal is sikerült igazolni és kifejlesztettek rá egy EUROCODE-alapú méretezési módszert is.